Közhírré tétetik!

A beszéd nem más mint egy rezgés, egy olyan világban amelyik szintén rezgés (maga az anyag is rezgés, annak a legsűrűbb formája).
A beszédnek hatalmas szerepe van, nem csak mint elhangzott szónak, hanem mint egy rezgésnek, mely hat a környező rezgésekre. Minden a pozitív és negatív rezgések körül mozog, minden erről szól a világunkban.

Azt mondják, hogy a magyar a teremtés nyelve.
Tény, hogy nagy hatása van a környezetre, a magyarul tudatosan kimondott szónak!

A magyar nyelv az amelyik meg-magyaráz, le-képez azaz vizualizál, szinte a teremtés összes mozzanatához kötődik egy-egy ősi szakrális (isteni) szavunk, az ősi magyar közmondások pedig az élet alapigazságait rögzítik. Minden hangzónak alapjelentése van, s a gyökrendszerén alapul a képi gondolkodás…

Az ősi magyar gyógyítás a természet és a világegyetem törvényei szerint működött és azok tiszteletén alapult.Ismerték a rezgéseket és jól tudták,hogy melyik gyógyít ( a SZER ).

A kozmikus tudást jelkészletekben, különböző geometriai formákban őrizték meg és adták tovább. Ráadásul első ránézésre egysíkú a mondanivaló, de amint három dimenzióba helyezzük az egyes formákat, azonnal érthetővé válik a jelentésük, még azok számára is, akik nincsenek tisztában matematikai, fizikai, csillagászati vagy egyéb ismeretekkel.

Amíg mi a saját nyelvünket magunk ellen fordítjuk (ahogy tesszük azt napjainkban), amíg nem vagyunk hajlandóak a nyelv vizeire evezni és kalandtúrát tenni mélykék óceánján, addig, amíg nem jön rá az ember arra, hogy mennyi mindent rejt és kódol a mag-nyelv jelkészlete….addig sosem fog az ország felemelkedni.

Pedig,emberek ez a kulcs.A mAg-oldást rejti az édes-anya-nyelvünk!

Olyan szép, hogy sokan különböző nézőpontokból elindulva kutatták a magyar nyelvet, s mindig találtak benne valami újat; az eredmény viszont mindig ugyanaz: lenyűgöző titkok tárháza!

Köszönöm ezúton is azoknak, akik a kutatásaikkal hozzájárulnak az ismereteink kibővítéséhez, az ébresztő munkában segítenek, s akár az oldal olvasójaként a közzétett információkat továbbreptetik…

Dolgozzunk együtt azért, hogy minél többen megismerjék a magerőt rejtő nyelv jelentőségét!

Áldás reátok és járjatok egészséggel!

Forrás

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van! 

"Az Élet él, és élni akar..."

MAGÉBRESZTŐ - Magyar Népi Gyógyász képzés - Nézsán

Egyre nagyobb tömegek ábrándulnak ki a drága és személytelen nyugati típusú orvoslásból, rohamosan nő a természetes gyógyító eljárások iránti igény. Sajnos a saját hagyatékunk helyett általában kínai, indiai, japán… gyógyításokkal próbálkozunk. Az idők során minden népnek saját gyógyító hagyománya alakult ki, amely az adott tájegység éghajlatához, növény- és állatvilágához, az ott élők lelki beállítottságához legközelebb álló.
A Kárpát-medence mind fekvésénél, mind természeti adottságainál fogva arra rendeltetett, hogy Európa gyógyító központjává váljon. Itt található a világ legnagyobb gyógyvíz készlete, a legtöbb gyógynövény, gyógyító ásvány (alginit, zeolit stb.), szenthely… 
A magyar gyógyítók már a középkorban is híresek voltak pestist, veszettséget, leprát gyógyítottak (Kassai Kódex). Gyógyítóink (orvosok, gyógytornászok, természetgyógyászok) ma is a világ élvonalába tartoznak.
Képzésünk célja nem a megszokott „piacorientált” természetgyógyász képzés, hanem a „hajdani nagymamák” mintájára családon belül, vagy kisebb közösségekben gyógyító, biztos tapasztalati tudással rendelkező, teljességben és magyarul gondolkodó emberek nevelése. Képzésünkben sok a gyakorlat, az egymáson végzett tapasztalatszerzés, hiszen csak így igazolható vissza a megszerzett tudás.
A csontkovácsolás, kenés, piócázás, gyógynövényekkel való hagyományos gyógyítás mellett kitérünk a táplálkozás és a mozgás szerepére, szintén a népi kultúrából vett példák alapján. Az újra felfedezett, gyógyszermentes gyógymódoktól az életünk kritikus helyzeteinek megoldásában segítő népmeseelemzésekig mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló gyógyító eljárást. A hallgatók részt vesznek a kutatásokban, az oktatás része a terepi munka is, gyógynövénytúrák, zarándoklatok szenthelyekre, gyűjtő utak.
A magyar népi műveltség, mint egységes világszemléleti rendszer, önmagában is teljesség, EGÉSZ-ség. Ha újra megéljük hagyományainkat, ünnepeinket, táncolunk, játszunk, ha megértjük népművészetünk, népmeséink üzenetét egészek, egészségesek maradunk. Az ember három világban él egyszerre (test, lélek, szellem), minden gyógyító hagyomány célja, hogy békévé oldja e világok harcát. Belesimulni a tájba melyben élek, a sorsba melyet élek, és a népbe melyért élek, ez maga a béke: az egész-ség!

Várható témák és előadók:

Hagyomány és tudomány - Géczy Gábor
A tested a te templomod - Vígvári János
A gyermekrajzok üzenete - Molnár V. József
Kenés, inazás, csontkovácsolás - Kiss G. Szabolcs
A népi gyógyászat alapjai - Deák Tamás
Népi nedvtan, nadályozás - Deák Tamás
Nagyasszonyaink gyógyító tudása - Somlósi Lajos
A magyar konyháról - Somlósi Lajos
Modern anatómia és hagyomány - Dr. Csordás Zoltán
Elsősegély mindenkinek - Dr. Csordás Zoltán
Népmese – Nap mása - Szántai Lajos
Teljesség, kiesés, hazatalálás - Hintalan László
Ember és Teremtés - Dr. Tóth Ferenc
A férfi és nő keresztútjárása - Pap Gábor
Szakrális földrajz túra (Velemér) - Géczy Gábor
Csontkovácsolás a népi kultúrában - Váradi Tamás
Évköri ünnepek, évköri szokások - Hintalan László
Gyimesi népi gyógyászat - Bilibók Ildikó
Keleti gyógyítás - Saman Kohlahawa
Nyelv és gondolkodás - Ozsváth Sándor
Az ételed az életed - Rózsa Péter

Képzési idő: 1 év, amely 2 szemeszterből áll, szemeszterenként 8 oktatási hétvége

Helyszín: Nézsa, Közösségi Ház (Szondi u., Kossuth u. sarok)

Kezdés: az első alkalom pontos idejét később Facebook-oldalunkon tesszük közzé.

A képzés díja 50 000 forint félévenként. Házaspárok jelentkezése esetén az egyikük félárat fizet.

Jelentkezésedet várjuk a solyommadar@gmail.com email címen!

A jelentkezésedet előleg fizetésével véglegesítheted. Ennek részleteit e-mailben beszéljük meg.

Áldás!

Magyar örökségünk

... mert ezzel is foglalkozni kell, ápolgatni kell a gyökereket, amelyek ide kötnek az anyaföldhöz.

Van egy nem szokványos bolt Budapesten, ahol amellett, hogy persze vásárolni is lehet, talán sokkal fontosabb, hogy ott beszélgetni is lehet, tanulni, rácsodálkozni olyan dolgokra, amelyek talán - külön-külön - ismertek, de így, összefüggésében még soha nem láttuk őket, ezeket.

Kedvcsinálónak nézzétek meg ezt a videót, aztán irány a bolt, és beszélgessetek, tanuljatok, ja és vásároljatok...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Ha elfogy az olaj...

Dr Tóth Ferencnek van egy előadása, amiben azt feszegeti, mit fogunk enni, ha nem lesz a traktorba üzemanyag.
A kép, amit felvázol, nem is olyan mulatságos, sőt... Annyira a kőolajra állt rá a teljes civilizáció, hogy a források kiapadása katasztrofális helyzetet idézhet elő, ha nem készülünk fel a lehető legteljesebben. Ha az olaj elfogy nem csak a traktorba nem fog jutni, de a teherautókba, repülőkbe, hajókba sem, és a szállítás megszűntével/akadozásával bajok lesznek egy csomó iparágban, amelyek vagy a kőolajat dolgozzák fel, vagy kőolajszármazékokat használnak, és hadd ne soroljam, gondoljuk végig.

Sőt, ő arról nem is beszél ebben az előadásban, hogy a kőolaj és szén ugyanaz a Földanyának, mint nekünk, embereknek a testzsír, azaz vésztartalék ínséges időkre (pl. betegségkor van a szervezetnek mit elhasználni az életben maradáshoz), és amikor a kőolajat feléljük, az kb. ugyanolyan, mint a zsírleszívás: ha beüt a baj, akkor nincs tartalék...
Hasonló gondolatokat feszeget - bár érzésem szerint sokszor kissé elbagatellizálva a kérdést - az Út a jövőbe oldal is egy cikkében.
Idézet a cikkből:
"30-40 éven belül, egyes becslések szerint jóval hamarabb át kell térni a hazai lakosság önellátásának kialakítására, a kertművelés és a kertkultúra újbóli „rendszeresítésére”. Erre nem csupán azért mutatkozik szükség, mert elfogy az olaj, és emiatt éppúgy összeomlik az intenzív agrárium, hanem azért is, mert egyes jóslatok szerint a világ termőföld készlete akár már 50-60 év múlva is kimerülhet, megszüntetve ezzel az addigra már amúgy is horrorisztikus áron történő mezőgazdasági termelést."
Szerintem nincsen ennyi időnk. Egyébként is, ha akkor kezd az ember kapkodni, amikor már ég a feje fölött a ház, akkor már régen rossz. Azonnal cselekedni kell. Ugyanis addigra, amikorra az olaj hiánya folytán érezhetőek lesznek a cikkben említettek, addigra a lehető legtöbb embernek képesnek kell lennie arra, hogy a szükséges élelem java részét elő tudja maga állítani, képben legyen arról, hogyan tud túlélni. Ha akkor kezd el kísérletezni, amikor már áll a bál, hát megnézheti magát.
A helyzet szerintem egyébként sokkal súlyosabb is lehet, mint ahogy azt a cikk sugallja. Mert az csak egy dolog, hogy nem jön a boltba a szállítmány, de pl. a városokban az el nem szállított szemét is egyre csak gyűlni fog. Vidéken könnyebb lesz elbánni a szemétel, már csak azért, mert az ínséges idők visszahozzák a régi időket, amikor gyakorlatilag NINCS szemét... mert minden a helyén lesz, a szemét pedig olyan valami, ami nincs a helyén.

Az sem szabad elfelejteni a "fölkészülés" kapcsán, hogy ez a kőolaj-kérdés csak az egyik szelete annak a tortának, amit az emberiség sütöget magának. Egy másik, de legalább ilyen fontos, ha nem A LEGFONTOSABB, amit a cikk épp csak megemlít, a talaj, a termőföld, a HUMUSZ kérdése. Ezzel a sérülékeny, viszonylag vékony talajréteggel alig foglalkozunk, pedig a humusz újratermelődése igen hosszú folyamat, amit egy pillanat alatt leromblunk, csak sok-sok év alatt hozható helyre. A nagyüzemi mezőgazdaság pedig erőteljesen humuszgyilkos technológiákat alkalmaz, amik rövid távon kedvezhetnek ugyan a nagy - ugyanakkor silány beltartalmű - terméshozamnak, hosszútávon azonban teljesen aláássák a fenntarthatóságot. Amit itt és most nem a most divatos, eu-s értelemben kell érteni.
Ez a fenntarthatóság azt jelenti, hogy hosszú távon, elegendő mennyiségben, és kiváló beltartalommal rendelkező terményeket kell termesztenünk, egészséges talajon, egészséges körülmények között.
Ehhez pedig csak az vezethet el, ha szakítunk az ipari rendszerekkel, és visszatérünk a hagyományos módszerekhez MINDEN TÉREN, és például nem feledkezünk meg arról, hogy a növénytermesztést és az állattenyésztést nem szabad szétválasztani egymástól, ezek szerves egységet alkotnak (és így nem az lesz a legfőbb probléma pl., hogy drága a takarmány, mert nem külön "készül", mint most...)
Úgyhogy fogjuk csak meg a kapát, ásót, gereblyét, és álljunk neki a kertnek.

A teljes írás az Út a jövőbe oldalon olvasható.

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Komposztkazán

Országh József előadása a komposztkazánról - beleszőve egy sor egyéb, nagyon fontos dolgot - sok, megszívlelendő gondolatot tartalmaz, amit jó lenne mihamarabb a mindennapi gyakorlatba átültetni. Nálam, az új háznál mindenesetre sok olyan dolgot igyekszem megvalósítani, ami Jóska bátyánk elvein alapszik...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

... mint az emberek a sót

Időről időre felbukkan a sajtóban, rádióban, televízióban, az interneten és egyéb helyeken, hogy káros a sófogyasztás, elegendő NaCl van a táplálékban, nem kell sózni, egészségtelen a só, szennyezett a bolti só és a többi.

A vitába most nem akarok belemenni, épp elég olvasható ellene is, mellette is, mindenki döntse el, melyik utat választja.

Az persze biztos, hogy a készételek, rágcsálnivalók, élelmiszerIPARi termékek tömkelege lényegesen több sót tartalmaz, mint az elégséges lenne, ilyen-olyan okoknál fogva, lehet hogy nem is a legjobb formában tartalmazzák. Ebből a szempontból tehát mindenképpen helyes az a hozzáállás, hogy vissza kell fogni a sófogyasztást.

Ugyanakkor... egyre többen vagyunk, akik egészséges, vegyszermentes, saját termelésű, ÉLŐ táplálékot vesznek magukhoz, de legalábbis törekednek arra, hogy étkezésük egyre nagyobb része ilyen legyen. Ebből következik, hogy náluk a sófogyasztás alaposan lecsökken.

Mi a sófogyasztás egészséges mértéke? Van-e egyáltalán ilyen, vagy tényleg el kell hagyni a sót.

Annak ellenére kellene elhagyni, hogy emberemlékezet óta a só igen fontos, fizetőeszközként használták, a sóbányászat királyi jog volt és a többi. Ha tényleg egészségtelen valamiről van szó, mégis, mire volt ez a felhajtás körülötte? A régiek rosszul tudtak valamit?

Ezt nem hiszem... De akkor mi a helyzet?

Sőt, tovább megyek: állatoknak, főleg kérődzőknek szoktak sót szórni. Vadon élő társaik pedig sokszor keresik a sós iszapos helyeket - a sózókat - és ott nyalogatnak előszeretettel.

A kívülről bevitt sóra tehát szüksége van a szervezetnek. Csak az nem mindegy, hogy milyen sót kap, és mennyit.

Milyen: NaCl, azaz nátriumklorid az, ami kell a szervezetnek.

Mennyi: mindenesetre kevesebb annál, mint amennyit a modern élet belénk diktál, sokszor rejtve. Itt is érvényes, hogy túlzásba nem szabad esni, mert abból jó nem sül ki. Sok táblázat lelhető a világhálón, ezekben megtalálni a sóbeviteli értékeket is.

Egyet nem szabad elfeledni: a só fontos része a táplálkozásunknak, akár tetszik, akár nem. A legegyértelműbb bizonyítéka ennek az a bizonyos népmesénk, amiben a király legkisebb leánya úgy szerette apját, mint az emberek a sót.

S hogy ehhez mit szólt felséges apja? Itt megnézheted, kedves olvasó:

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Kerek a világ... II.

Mivel folytonosan egy körforgásról beszélünk, mindegy, hol szakítjuk meg és kezdjük a folyamatokat vizsgálni

Nem lehet elégé hangsúlyozni, hogy amit kiveszünk a rendszerbe, azt oda vissza is kell juttatni. Ez a visszajuttatás szenvedett nem is kis csorbát az utóbbi évtizedekben, és emiatt jutottunk oda, hogy a répa tápanyagtartalma annyira lecsökkent - hiszen nincs miből felépítenie a répának ezt a tartalmat. Műtrágyából - táplálékkiegészítőből - nem lehet.
Olyan termelési módot kell találni - újra felfedezni - amivel a lehető legtöbb kivett dolog visszakerül a földbe: a kigyomlált zöldfélével a talajt takarhatjuk, ami ott zöldtrágya lesz, ugyanez a sorsa a kikapált gyomoknak, takarhatunk levágott fűvel, lehullott lombbal - ezekről sok-sok írás található a világhálón.
A növényi trágya mellett szükségünk van állati trágyára is, ezért - is - jó, ha tart az ember néhány tyúkot, nyulat, ezek termelnek olyan trágyát, amit a zöldfélékkel együtt ki lehet szórni a kertbe.
A komposzt-dombra ürített alomszék szintén hozzájárul a trágyázáshoz.
Mielőtt bárki megjegyezné, hogy az alomszékben mennyi minden "műanyag" is lehet, hát igen... bár a természet előbb utóbb megbirkózik ezekkel is a komposztálódás során részben a komposzt élővilága segítségével, részben a komposztálódáskor keletkező hő segítségével. A másik, és tán fontosabb dolog pedig az, minél inkább támaszkodunk a saját magunk megtermelte élelemre, és minél kevésbé fogyasztjuk a szupermarketek kínálatát, annál kevesebb lesz a műanyag az alomszékben.
Ami szintén segíti az alomszék tisztulását, az az, hogy minél egészségesebben táplálkozunk, annál egészségesebbek leszünk, és annál kevésbé kell a szervezetünket vegyszerekkel - gyógyszerek - mérgezni.

Tehát: kertművelés, megkeresni az a művelési módot, ami a legjobban megközelíti azt, ahogy nagyanyáink is csinálták, azt a módot, amivel a nyagyanyáink módszerei mellé a legjobban tudjuk odatenni az újonnan felfedezett módszereket, és kialakítani azt a kertet, ami nekünk a legmegfelelőbb. Olyan zöldségfélékkel, amire a leginkább szükségünk van, legjobban szeretjük, és amelyek a legjobban szeretik a kertünket.
A kert mell legyen egy kis baromfiudvar, ahonnan nem csak a trágya van meg, hanem a tyúkjaink egészséges tojással is ellátnak bennünket. Lehet, kisebbekkel, mint az áruházi polcokon lévők, de ezek igaziak, igazi beltartalommal. "Boldog" tojások.
Ja és ha már nincs semmi a kertben, akkor a baromfiudvart ki lehet oda is terjeszteni, a tyúkok kicsipegetik a gyommagvakat, kapirgálnak, takarítanak, felszedegetnek mindent, ami nekünk "káros", szóval ingyen napszámosok...
Mindezzel nagyjából be is zárult a kör.
A részleteket csak érintettem most, de korábbi bejegyzéseimben bővebben szóltam erről-arról, meg még fogok is írni. A világhálón is rengeteg hasznos írás lelhető, tessék kérem böngészni.
És csinálni.
Ha csak egy erkélynyi hely van, akkor is lehet valamit kezdeni... ha erkély sincsen de van egy naposabb sarok, akkor ott, akár a dísznövények rovására is.
Géczy Gábor mondja, ha csak a fűszereket - amik a fő szerek!! - meg tudjuk termelni, már sokat tettünk az érdekünkben...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!