A humusz, azaz a televényföld - I.

Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, a humusz, azaz a televényföld a talaj azon része, ami lehetővé teszi a dús növényzet fejlődését. Ez a televény meglehetős lassan képződik, viszont nagyon gyorsan megsemmisül(het) a felelőtlen gazdálkodásnak köszönhetően.

Az a mód, ahogyan a nagyüzemi mezőgazdaság napjainkban működik és használja a termőföldeket, az egyáltalán nem használ a televény fennmaradásának. A hatalmas, ugyanazt a növényt tartalmazó táblák, a műtrágyázás, a növényvédő szerek tömeges alkalmazása, és nem utolsósorban a növénytermesztés és az állattenyésztés szétválasztása hatalmas károkat okoz a televénynek. Ehhez jön még a városok terjeszkedése, az útépítések, erdőirtások és még számtalan dolog, mely mind-mind a televényterületek csökkenéséhez, pusztulásához vezet.

Erről szól az alábbi film:

A megoldásról persze nem szól - sajnos. De még a megoldás felé vezető első lépésekről sem. Persze az is valami, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a televény.
Arra hiába várunk, hogy majd odafönt az okos bácsik és nénik megoldják ezt a kérdést, mert nem onnan fog jönni a megoldás. Nekünk kell megtenni az első lépéseket, kicsiben.
Talán a legfontosabb dolog az, hogy újra meg kell az embereket tanítani arra, hogy a legfontosabb dolog, hogy amit csak lehet, termeljenek meg maguknak. Annyit, amennyire lehetőségük van.
A falusiakat - főleg a fiatalabbakat, az ifjúságot - meg kell tanítani a föld művelésére, az alapvető fogásokra, el kell nekik mondani, hogy ez egy lassú dolog, siettetni nem lehet, és egy kísérleti, tanulási időszak az egy év, mese nincs. El kell érni, hogy a falusi kertekben ne - csak - fű teremjen, hanem mindeféle zöldség.

Meg kell nekik azt is tanítani, hogy a növénytermesztés mellett kell állatokat is tartani, velük együtt lesz csak teljes a mára széttöredezett körforgás (erről még lesz szó).

Meg kell nekik tanítani, hogy amit kiveszünk a földből, azt oda vissza is kell tenni, hogy a küövetkező növénynemzedéknek is legyen tápláléka, legyen miből gazdagítani a testét, ami majd minket fog táplálni. Ez a visszapótlás pedig csak olyan formában lesz eredményes, ami "élő", mert az élő szervezet csak az élőt tudja hasznosítani, a halott anyagot - MŰtrágya, vagy táplálékkiegészítő - NEM.

Meg kell nekik tanítani, hogyan kell hasznosítaniuk mindazt, ami a ház körül keletkezik - és napjainkban szemétnek hívjuk -, mert a visszapótlás egyik fő része ebből a "szemét"-ből származik.

Meg kell nekik tantani, hogy az elsődleges céljuk a saját maguk ellátása legyen, mert ez biztos, hogy messze nem fog annyi munkát igányelni, mintha árutermelésre rendezkednének be. Különben is, kicsiben kell elkezdeni, hogy kipróbálja az ember, hogy miből lehet esetleg nagyban folytatni - már csak a felesleges kudarcélmények, pénzkidobás, energiabefektetés stb. miatt is.

Fontos, hogy tanuljanak türelmet, kitartást, enélkül nem megy.

Mindenkinek fel kellene idézni, hogy milyen volt a nagyanyja főztje, amikor nem a boltban vette hozzá a hozzávalókat, nem tápos csirkéből volt a vasárnapi ebéd, nem holland krumplit, spanyol paradicsomot, marokkói paprikát, brazil cseresznyét ettek, mert minden megtermett a ház körül. Emlékeztetni kell őket, hogy sokkal egészségesebbek voltak, akkor is, ha a mai állapotokhoz hozzá vesszük a modern élet velejáróit (stressz, elektroszmog, légszennyezés stb.), mert igazi, élő ételeket fogyasztottak, ami a közvetlen környezetükben született és nem kilóméterek ezreiről érkezett a nagyboltba...

A városinak is el kell mondani, hogy valamennyi lehetősége neki is van, mert sok fűszer (FŐ-szer!!) cserépben is nevelhető, és a szobanövények egy részét lehet helyettesíteni fűszernövényekkel - nem csak szépek, hasznosak is.

Ha van olyan szerencsés a városi, hogy van erkélye, ott akár paradicsomot, paprikát, hagymát is nevelhet balkonládábanm dézsában.

Terjed a közösségi kertek hálózata, ott egész jó kis veteményest lehet kialakítani. Az egész évre való persze ezeken a helyeken nem fog megteremni, de legalább "szezonban" igazihoz jut így az ember...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Középpontban a vizeink - már megint

Nem lehet eleget beszélni a vízről. A földi élet víz nélkül - édesvíz nélkül - elképzelhetetlen. Sokan vetítik előre, hogy a vízért fog folyni a következő nagy háború. Sokan mondják, hogy rohamosan fogy, és rohamosan romlik az elérhető víz minősége.

Szennyeződnek a felszíni vizeink, a talajvíz, ami azért tűnik érthetetléennek, mert közben állandóan azt látjuk-halljuk, hogy egyre korszerűbb víztisiztító telepek épülnek, egyre több település kap csatornahálózatot, de akkor mégis mi a baj...?

Örszágh József professzor kutatómunkájának eredméyneibe enged betekintést az alábbi néhány kisfilm. Ezek után meg fogjuk érteni, hogy mi is a baj a vizeinkkel, hol, miben kell sürgősen változtatni anak érdekében, hogy a vízzel kapcsolatos bajokat orvosolni tudjuk.

A víz kérdése persze csak az egyik eleme annak a problémának, amit az (emberi) élet túlélése miatt meg kell oldani, és mint rendesen, ezt a kérdést sem lehet önmagában vizsgálni, mert itt is minden mindennel összefügg.

De most csak a vízre koncentrálunk, a többi egy másik írás témája lesz.

A Vízgazda film azt mutatja be, hogy míg a "kommunális hulladékot", immár tejlesen természetes módon különválogatva gyűjtjük, addig a szabályozás a szennyvizek esetében a mindent a csatornába elvet írja elő (ami kb. megfelel a "mindent a kukába" elvvel), ezzel hatalmas károkat okoz a vizeinkben, és tönkre teszi az élelmiszertermelést, mivel a termőréteg kimerül:

A Kegyedi rendszer a nemcsatornázott területek szürkevíz-kezelésének módját mutatja be (szürkevíz: a fekáliát nem tartalmazó szappanos víz):

A Teleső rendszer az esővíz felhasználásaának lehetőségeit tárgyalja:

Az alomszék a víz nélküli toalettek legújabb generációja, a film bemutatja a helyes használatot és az alomszék "termésének" az útját":

A teljes rendszer leírása, számításokkal, tapasztalatokkal, további kérdések tisztázásával együtt ezen az oldalon érhető el, ahol Ország Jóska bátyánkl közkinccsé tette kutatásainak eredményeit.

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Vízgazda, vízönellátás - Országh József professzor gyakorlata

Az ivóvíz, és egyáltalán az édesvíz nagy kincs, ezt tudjuk. Sajnos a modern gyakorlatok teljesen rosszul bánnak ezzel a kinccsel. A környezetbarátnak kikiáltott szennyvízkezelés pedig a lehető legrosszabb, amit a vízzel egyáltalán tehetünk.

Miért is? A szennyvíz esetében a "mindent a csatornába" elvnek KELL érvényesülni, míg a háztartási szemétnél szelektíve gyűjtünk (már ahol, de mondjuk, szelektíve gyűjtünk). Akkor miért is kell a "mindent a csatornába" szerint gondolkozni a víz esetében? Főleg akkor, amikor a csatornázás megjelenéséig szó nem volt erről az elvről, és évszázadokon, ezredeken keresztül használtuk pl. azt a pottyantós WC-t, amiről a szakértők meggyőztek minket, hogy az egészségtelen, korszerűtlen stb. (Szakértőink csak azt felejtették el közben, hogy az állatvilág is "pottyantós" WC-t használ...)
Országh József professzor ezekről a kérdésekről, és a megoldási lehetőségekről beszél ebben az előadásában.

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Komposztkazán

Országh József előadása a komposztkazánról - beleszőve egy sor egyéb, nagyon fontos dolgot - sok, megszívlelendő gondolatot tartalmaz, amit jó lenne mihamarabb a mindennapi gyakorlatba átültetni. Nálam, az új háznál mindenesetre sok olyan dolgot igyekszem megvalósítani, ami Jóska bátyánk elvein alapszik...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Vizes kérdések, a továbbiak

Az előző bejegyzésben elkezdtük egy kicsit boncolgatni a háztartási vízfelhasználás kérdéseit. Szóba került a fekete és a szürke szennyvíz, szóltunk a Kegyedi rendszerről. Lépjünk most egy kicsit tovább.

Egy újabb lehetőség a vízgazdálkodásunk alakítására az esővíz felhasználása.

Magyarországon az átlagos csakadék-mennyiség 500 - 750 mm között ingadozik, természetesen az egyes tájegységek között lehetnek eltérések, illetve egy-egy év lehet szélsőségesen csapadékos vagy száraz. Maradjunk azonban az átlagnál.

A településeken ez a csapadékmennyiség gyakorlatilag elfolyik (most csak azzal a részével foglalkozunk értelem szerűen, ami nem a kertek területére esik), a legtöbben bevezetik az útmenti árok-rendszerbe. Pedig az esővíz annál értékesebb, semhogy hagyjuk így elcsorogni.

Kezdjük egy kicsit messzebbről a vizsgálódást.

A teremtésben nagyon sok minden fa-szerkezetben működik: olyan, mint a fa ágai, gallyai. Vagy a gyökerei. Vagy a vérereink, vagy a folyók.

Sok ilyen szervezet ráadásul olyasmi módon működik, mint az ereink: Van egy rendszer, ami a táplálékot, az oxigént szállítja - verőerek - és ennek iker-rendszere pedig a salakot, mérgeket stb. szállítja el - ezek pedig a visszerek.

A víz körforgásában is megvan ez a kettősség, bár fizikailag csak az egyik felében ismerhető föl a fa-szerkezet: a patakok, folyók, folyamok rendszeréről van természetesen szó. Ez a rendszer futhat a felszínen is, de futhat a felszín alatt is. Vajon folyóvizeink "verőerek", vagy "visszerek"? Bármily meglepő is, ezek bizony visszerek, hiszen ezekben a vizekben egy sor oldott anyag található. Ez viszi el a megtisztítandót, illetve ez az, ami "lefelé folyik". Talán a felszín alatti vizeknél könnyebben belátható ez, ezeket a felszín alatti vizeket láthatjuk viszont ásványvízként, és ezekben - fajtától függően - több-kevesebb ásványi oldott anyag van.

Ezzel szemben az esővíz közel desztillált víz. A természetben is ez a víz az, ami tiszta, ennek segítségével lesz képes a növényzet a talajból feloldani, és aztán testébe beépíteni a szükséges tápanyagokat. Biztos megfigyeltétek már, hogy eső után meglódul a növényzet burjánzása, a kertben is hiába locsolunk, az éppencsak hogy életben tartja növényeinket, de ha egyszer megáznak, akkor meglódulnak.
A víz szerepe a szervezetben is többek között oldószer-szerep. Oldani meg akkor tud igazán a víz, ha még nincsen benne semmi oldott anyag. Ebből következik, hogy ha ásványvizet iszunk, akkor a víz ásványianyag tartalma miatt kevésbé lesz jó oldószer. A legjobb, ha esővizet iszunk, hisz annak oldott anyag tartalma szinte nincs is.

Mielőtt bárki felhördülne... csak meg kell nézni eső után hány pocsolya mellett találni állatnyomokat, vagy hány pocsolya mellett isznak lepkék... Persze ők sem mindig ezt isszák, mert patakok, források mentén is látjuk a nyomokat, de esők után csak ezt isszák...

Az esővíz tehát gyakorlatilag minimális tisztítás után felhasználható. (Megintcsak a felhördülések ellen, miszerint de hát az esővíz piszkos... ugyanaz van benne, amit minden egyes lélegzetvételkor beszívunk...) Persze a tetőről hozhat le ezt-azt, de ezen kívül felhasználható.

Szűréshez a legjobb az édesvizi mészkőből készített kúp alakú szűrő.
A tárolásához mindössze annyi kell, hogy ásunk egy kb. 1 köbméteres ciszternát, vagy leásunk egy 1 köbméteres tartályt, teszünk bele mészkövet - hogy barlangi körülményeket teremtsünk - és onnantól kezdve már csak használni kell. A föld alatt van, mészkővel, nem fog algásodni, hidegen van. 
Van vele persze egy nagy baj. Ingyen van. Ezt a földanya csak úgy adja nekünk.
Következzen most egy kisfilm, abból a "csokorból", amelyikbe az előző bejegyzés kisfilmjei tartoznak. Az itt leart esővíz-felhasználási rendszer különbözik a fentiektől, több "technika" és "kütyü" van benne, ettől - szerintem - kicsit bonyolult, de az alapelveket jól bemutatja.

Teleső rendszer

Bízom abban, hogy sikerült elindítani egy-két gondolatot, és sikerült gondolkodásra késztetni Benneteket, kedves Olvasók, hiszen nekünk magunknak kell elkezdeni dolgozni azon, hogy visszaállítsunk a teremtés rendjét a világunkban.
Ezekről lesz szó a továbbiakban is.

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Vizes kérdések

Ami itt következik, annak részben személyes okai vannak, részben pedig szorosan kapcsolódik az előző, szennyvizes bejegyzéshez.

Jónéhány évvel ezelőtt úgy volt, hogy komámasszonyék a városból ideköltöznek a faluba. Lett is egy kis parasztházuk, aminek a felújítását tervezték, és akkor rengeteg olyan oldalt böngésztünk át, amelyeken mindenféle környezetkímélő, természetközeli ésatöbbi megoldásról írtak. Abból a dologból közben semmi nem lett - erről nem is beszélek többet - viszont egy csomó minden benne maradt a fejemben abból, amit annak idején olvastam.

És most mi állunik ott, hogy van egy ház, amit felújítunk, kibővítünk, és olyan megoldásokat keresünk, illetve alkalmazunk, amelyek a lehető legjobban megfelelnek annak, hogy minél kevésbé használjuk ki Földanyácskánkat.

Az egyik ilyen fontos és sarkalatos kérdés a VÍZ felhasználása.

Arról elég hamar döntés született, hogy a vezetékes vizet a lehető legkevesebbet fogjuk használni, nem azért, mert nem jó - szerintem itt nálunk igenis jó, kellemes, üdítő víz jön a csapból! -, hanem azért, mert van egy kutunk.

A vezetékes víz a konyhai és egy fürdőszobai csapon fog folyni. Az összes többi csapon, és a mosógéphez a kút vizét használjuk majd, illetve remélem hamarosan a mosáshoz használhatjuk az esővizet - így első körben.

De a nagy lényeg a "szennyvíz"... és annak kezelése.

A házban nincsen fürdőszoba, azt építenünk kell, és a jelenlegi szabályok előírnak egy külön WC-t is. Ennek előbb nem örültem - mert minek kettő - de aztán rájöttem, hogy ez a helyzet kísérletezéshez nagyon jó lesz.

A kísérletezés pedig a következőket jelenti:

• Szürke szennyvíz
• Fekete szennyvíz
•  Száraztoalett

Nézzük részletesen.

A szürke szennyvíz mindaz a szennyvíz, ami a mosogatás, fürdés, mosás során keletkezik, a fekete szennyvíz pedig a WC-használat során keletkező - fekáliás - szennyvíz. Amikor ezeket a vizeket nem kezeljük külön - szürke és fekete - akkor gyakorlatilag csak fekete szennyvíz keletkezik, aminek a kezelése, tisztítása, a természetbe való visszajuttatása gyakorlatilag NEM MEGOLDOTT, mégha ezt is sugallja a szakemberek tömege (lásd előző bejegyzés).

Ha különválasztjuk a fekete és szürke szennyvizet, akkor csak a fekete szennyvíz az, ami "kezelést" igényel, a szürke szennyvíz viszont nem, azt gyakorlatilag azonnal elszivárogtathatjuk a talajba. Aki most ezen felháborodna, az gondoljon bele, hogy pontosan ez történt nagyszüleink, dédszüleink, szépszüleink korában is, és még előtte is. Mégis itt vagyunk. Annyit tennék persze hozzá, hogy az akkori mosószerek mások voltak, de azokhoz meg szépen vissza lehet találni napjainkban is, csak egy kicsike akarás kell hozzá.

(Közbeszúrt megjegyzés, Géczy Gábor nyomán: ezek a "visszatalálások" nem az idő kerekének a visszaforgatását jelentik természetesen. Ez azt jelenti, hogy vissza kell találnunk arra az útra, a teremtés útjára, amit balga módon elhagytunk hamis tudások, botor szakemberek hatására...)

De hogy mégse mondhassuk, hogy a szürkevízzel nem teszünk semmit, nézzünk egy videót a szürkevízről:

Nálunk a fenti videóban szereplő megoldásnak egy "csökkentett" változata valósul majd meg, amiben a "szikkasztó" tartalma egy úgynevezett szórógödörbe kerül át, és ez a gödör szivárogtatja szét az immár megtisztult szürkevizet a kert talajába.

A fekete szennyvizet külön kezelve, a hagyományos módon lehet szippantatni, ha nincsen csatorna.

De igazából erre az egész feketeszennyvíz-dologra nincsen is szükség, és ez az egyik sarokpontja annak a vízönellátó rendszernek, amibe az előző videóban szereplő dolgok is tartoznak. Ez pedig a száraztoalett. Ennek lényege, hogy víz nélkül működik, nem termel semmiféle szennyvizet, komposztálható, megtörténik a visszacsatolás a természetbe - amiről az előző posztban írtam - és teljesen környezetkímélő, gyakorlatilag a "budi" modern változatának is nevezhetjük. Íme az ismertető videó:

A külön WC egy ilyen száraz toalett lesz. fű, lomb, kerti hulladék, fűrészpor egy falusi háznál mindig akad, így nagy gond nem lesz a használatával. Persze, meg kell majd szokni, de ez szeirntem legfejjebb egy hét lesz, vagy még annyi sem...
És ugyan az építés során a fürdőszobában megcsináljuk a hagyományos WC-t, de nagyon remélem, hogy a jó tapasztalatok alapján az igen hamar meg fog szűnni, és csak a száraztoalettet (alomszéket) fogjuk használni - immár mindkét helyen.


A teljes rendszerről, és sok másról a http://www.eautarcie.com/hu/ oldalon lehet bővebben olvasni, most csak a lényeget emeltem át ide.


Folytatása következik!

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!