Lassan készülődni kell...

Bár most megint kicsit téliesebbre fordult az idő - egyébiránt ilyenkor még bőven ez a normális! - az elműt évek tapasztalatai alapján nem árt elkezdeni megtervezni, mi lesz a veteményesünkben, mit fogunk vetni, palántázni...
Az első két év „félvállról” vett kertezése után az idén végre rendesen is belefoghatok. Hogy miért volt félvállas az eddigi  kertészkedés? Építkezés is folyt, ami egyszercsak több teret igényelt, mint számítottam, így a kert egy jó részét be kellett áldozni.
Az idén remélhetőleg ez már nem így fog működni.
A kert szántása még az év vége előtt megtörtént - szerintem az utolsó ilyen akció volt - és ha már olyan lesz az idő, rámegyünk a rotációs kapával, és kialakítom az ágyásokat. Hosszas gondolkodás, meg némi gyakorlati kipróbálás után úgy döntöttem, hogy nem a soros vetést/ültetést fogom alkalmazni a kertben, hanem ágyásaim lesznek.
Láttam egy számítást valahol - sajna nem emlékszem, hol, de talán sikerül felhajtani -, ami szerint adott területen több lesz a termő- és kevesebb a járófelület, ha ágyásokat csinálunk és nem sorosan ültetünk (a teljes területen, 50 cm-enként egy-egy sor kevesebb termőterület, mintha ugyanott 1 méter termőfelület 50 cm járófelület elosztást alkalmazunk).
Az egy mérteres sávot két oldsalról szépen meg lehet művelni, és ősszel, ha eljön az ideje, csak azt a területet kell megdolgozni - pl. fölásni, vagy valami hasonlót csinálni -, azt, ahol járok, nem, az fölösleges energia. A soros művelésneél meg, ha ásunk, a gyalogutat is föl kell ásni.
Szóval ágyások lesznek, azokban igyekszem majd valamiféle vegyeskultúrás módszert kialakítani, hasonlót, mint pl. az „Öngyógyító kiskert” c. könyvben van.
Az ágyásoknak valami egyszerű, de nagyszerű „kerítése” is lesz, amolyan vesszőfonásos valami. Egynél legalábbis kipróbálom, aztán meglátjuk.
Aztán ki kell találni, hova tegyünk egy nem túl nagy fóliát, lehet hogy két "ágyásnyi" lesz  a rövidebb oldalon - mivel nem szimmetrikusra tervezem a kertet.
Hogy miből, mennyit ültessünk, az függ a tárolókapacitásunktól - bármilyen is legyen ez, fagyasztó, verem, kamrapolc, a fagyasztót javaslom a legkevésbé, mert mi van, ha nincs áram...? - a fogyasztásunktól, a talajtól, azaz mi szereti a kertünk földjét és mi nem...
Egy irányadó, számolást segítő táblázatot találtam a neten, ennek a cikknek a végén olvasható. De az egész cikkben van néhány jó gondolat, amit érdemes átrágni
Jó készülődést!!

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Kert - földmunkák nélkül

Kertművelés földmunkák nélkül - ez sok ember álma, akkor is, ha hihetetlennek hangzik, és akkor is, ha a „hagyományos” módszerek követői megmosolyogják az embert, amikor ilyenre adja a fejét, a kertjét.
Ahány kert, annyi féle talaj, de próbálkozni azért lehet.

Az írások magukért beszélnek, persze messze nincsen bennük minden információ - egy bizonyos kiadvány alapján születtek, amely mű magyarul a cikkek írásakor még nem volt hozzáférhető. Viszont kicsit átgondolva az olvasottakat, sokmindennel az ember maga is kiegészítheti, amit megtudott innen.

Az egyik, és legfontosabb - ez a cikkek alatti hozzászólásokban is olvasható -, hogy ha belefogunk, akkor előbb egy kissebb területen kezdeni, és ahogy az egyik hozzászóló is írta, csak figyelni a történéseket, vetés/palántázás nélkül, akkor is, ha az a darabja a kertünknek nem lesz „szép”. A megfigyelésre azért van szükség, mert kezdőként nem tudjuk, hogy viselkedik a betakart terület, a takarás, mennyire „gyomosodik” stb. A megfigyelésre egy-két évet mindenképpen rá kell szánni. Már sokszor leírtam itt: türelem! Ez nagyon fontos.

Egy-két éve elteltével lehet palántázni a kísérleti területre. Többféléből, keveset - ugyanis így fogjuk megtudni, hogy ezt a talajépítő módszert melyik növény hogyan szereti. Lehet, hogy lesz olyan, amelyiknek nem fog tetszeni, lehet hogy lesz olyan, amelyik burjánzani fog.

Ugyanakkor lehet olyan is, hogy ha ezt a módszert nagyobb területen beveztjük, ott az eddig nem sikeres növények is burjánz-snak indulnak, hiszen a talaj szerkezete, minősége, a mikroklíma egy kerten belül is válozatos (lehet), lehet, hogy csak pár méter kellett az adott növénynek a „jó környék” megtalálásához.
Az biztos, hogy a kertünk egy részét így kezdem el művelni, a másik részét meg több-kevésbé hagyományos módszerekkel, bár valamennyi „újszerű” , vagy „szokatlan” elemet biztos, hogy fogok belevinni: az ágyások kialakítása, magasítása, kísérleti növénytársítások biztosan lesznek a kertben.
A tapasztalatokat pedig megosztom a kedves Olvasókkal itt is, és a Facebookon is, hiszen talán ez a legfontosabb, hogy a tapasztalatok gyűljenek, és terjedjenek, hogy minél kevesebbünknek kelljen feltalálni azt a bizonyos spanyolviaszt.

És akkor az emlegetett cikkek, ajánlom őket szeretettel:
 
I. rész: http://www.szepzold.hu/kertmuveles_foldmunkak_nelkul
II. rész: http://www.szepzold.hu/kertmuveles_foldmunkak_nelkul_2

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Növényvédelem - növényvédelem?

A növényvédelem fura egy dolog. Szerintem.

Minél többet olvasok, előadást hallgatok a kiskerttel, önellátással kapcsolatban, meg túrom a világhálót, nyitott szemmel járok, meg néha gondolkodom is, és bizony egyre inkább arra a következtetésre jutok, hogy termesztett növényeink minél inkább eltávolodnak a természettől (túlnemesítés, monokultúrás termesztés, és a legrosszabb, a génmódosítás), annál inkább szükségük van arra, hogy a betegségektől *kívülről* kapjanak védelmet.

Vegyszeres védelmet.

Annyi vegyszer van mát forgalomban, hogy ihaj. Sokhoz már csak úgy nem is lehet hozzájutni, csak vegyszervizsgával használható, csak védőöltözetben juttatható ki - hogy ily szép kifejezéssel éljek -, és a sor végén... megesszük. Védőöltözet nélkül. Nem ellentmondás ez? De, az.

Ha elővesszük a józan paraszti eszünket, aztán megvizsgáljuk a természetet, azt látjuk, hogy ott ugyan senki nem permetez semmiféle vegyszerrel sem, és mégis, burjánzik az élet. Csak úgy, magától. Persze ott is előfordulnak beteg egyedek, de tömeges pusztulás azért nincs.

Mi hát a megoldás?

Kultúrnövényeink a fentebb említettek miatt igénylik az ilyen gondoskodást. Ez nem kérdés. De akkor mit tehetünk? Először is igyekezzünk nem agyontenyésztett, őshonos fajtákat termelni. Ezek a fajok teljesen beleillenek a környezetükbe, jól ismerik annak minden oldalát, ennek megfelelően pontosan tudják (igen, tudják!), hogyan védjék meg magukat a különböző betegségekkel szemben. Minél inkább vegyeskultúrásan tervezzük meg a kertünket, az összefüggő területeket törjük meg más-más növényekkel.

Ennek az a célja, hogy az egymás mellé kerülő növényfajok egymást segítik, egymás kártevőit távol tartják, magukhoz vonzzák - ha nekik épp arra van szükségük - és ezzel az elvvel gyakorlatilag vegyszerek nélkül képesek vagyunk burjánzó kertet csinálni. A védelmet a megfelelően társított növények végzik al a vegyszerek dolgát.

Na jó, és a gyümölcsfák? kérdezheted, kedves Olvasóm. A gyümölcsfák környezetébe is oda lehet ültetni olyan növényeket - pl. évelő fűszerek - amik segítik a fát, hogy a kártevőknek ne legyen kedve odamenni.

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, a teljesség igénye nélkül íme néhány példa arra, hogy hogyan, mit lehet összetársítani. Ezek segítségével ki-ki megtervezheti a saját kertecskéjét, annak megfelelően, amit termeszteni akar, hiszen mindent úgysem lehet, az már nem kiskert.

Tehát:

Növénytársítás az öngyógyító veteményesben - ebben a cikkben - a Tudatbázis oldaláról - nem csak társítási példákat, hanem egyéb művelési tanácsokat, ötleteket lehet olvasni (sokban hasonlít az Öngyógyító kiskert c. könyvben olvasottakhoz, ez itt is meglelhető)

Fényképekkel illusztrált táblázatokat böngészhetsz a Gazigazító oldalán. Az első táblázat itt van, a második pedig itt.

No meg persze lehet kísérletezni is, ha olyasmit akarunk, amire ezek a források - vagy ami még a neten, könyvtárban fellelhető - nem adnak választ.

A legjobb tehát, ha ilyen megoldásokat keresünk, így biztosan tiszta termést takaríthatunk be. No meg persze reménykedjünk, hogy a szomszédok sem nagyon permeteznek... bár ha majd látják a burjánzó kertünket, és megkérdik, mi a titkunk, mivel permetelünk, és elmondjuk, még lehet ők is átállnak - akkor pedig minden rendben lesz!

Ha mégis az a döntés, hogy permetezni márpedig kell... akkor is van megoldás, mert léteznek olyan szerek, amelyeket ökológiai - bio - gazdálkodásban is lehet használni. Ezekhez nyújt segítséget például ez a két oldal:

Ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítmények listája 

Egymást segítő növények, biokerti növényvédő szerek 

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a civilizált ember ugyanígy működik: betegségeire a segítséget ugyanúgy vegyszerektől várja, ugyanúgy kívülről, ugyanúgy másnak átadva a felelősséget... Pedig ha megbetegítetted magad, akkor vedd is a fáradságot, ás hozd helyre, amit elrontottál!)

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!