2015. január 26., hétfő

"Három nővér" kertészkedés


A kép forrása
1. Amikor itt az ideje a kukorica vetésének (nálunk már március végén, április elején is lehet ültetni, de a növényke fagyérzékenysége miatt érdemes ezt későbbre tolni, pl. május elejére) alakítsunk ki egy kb. 1m x 1m-es dombocskát. Ha többet is akarunk, a dombok közepe legalább 1,2 - 1,5 méterre legyenek egymástól. A domb tetejét lapítsuk le.
2. A dombok tetejére ültessünk 5-6 fészek kukoricát, olyan fajtát, ami szép magasra nő.
3. MIkor a kukoricanövénykék eléárték a 15-30 cm-s magasságot, a tövektől kb. 15-20 cm-nyire ültessünk 4-8 fészekbe futóbabot, lehetőleg olyant, ami szeret futni.
4. Ha már kikelt és megerősödött a bab - szóval, amikor látni, hogy életerős lesz a növény - a baboktól távol, a domb tövéhez közel ültessün k tököt (spárgatök, sütőtök stb.)
5. Ahogy nőnek a növények, a kukoricák közül a kegerősebbeket kell kiválasztani, a többit ki kell egyelni. Hasonlóan válogasuk ki a babot és a tököt is.
6. A babnak esetleg segíteni kell, hogy a kukoricára fusson fel. A tők pedig szépen betakarja a domb fennmaradó részét, így árnyékot tart, nem szárad ki a föld nagyon hamar, a növények töveit sem égeti meg a nap.
A "három nővér" igényel némi odafigyelést, jól el kell találni, mikor ültessük el az egyes növényeket, és milyen messze ültessük el őket. De az eredmény kárpótolni fog mindenért...
A képen egy ilyen Három nővér dombocska látható.
 

Lassan készülődni kell...

Bár most megint kicsit téliesebbre fordult az idő - egyébiránt ilyenkor még bőven ez a normális! - az elműt évek tapasztalatai alapján nem árt elkezdeni megtervezni, mi lesz a veteményesünkben, mit fogunk vetni, palántázni...
Az első két év „félvállról” vett kertezése után az idén végre rendesen is belefoghatok. Hogy miért volt félvállas az eddigi  kertészkedés? Építkezés is folyt, ami egyszercsak több teret igényelt, mint számítottam, így a kert egy jó részét be kellett áldozni.
Az idén remélhetőleg ez már nem így fog működni.
A kert szántása még az év vége előtt megtörtént - szerintem az utolsó ilyen akció volt - és ha már olyan lesz az idő, rámegyünk a rotációs kapával, és kialakítom az ágyásokat. Hosszas gondolkodás, meg némi gyakorlati kipróbálás után úgy döntöttem, hogy nem a soros vetést/ültetést fogom alkalmazni a kertben, hanem ágyásaim lesznek.
Láttam egy számítást valahol - sajna nem emlékszem, hol, de talán sikerül felhajtani -, ami szerint adott területen több lesz a termő- és kevesebb a járófelület, ha ágyásokat csinálunk és nem sorosan ültetünk (a teljes területen, 50 cm-enként egy-egy sor kevesebb termőterület, mintha ugyanott 1 méter termőfelület 50 cm járófelület elosztást alkalmazunk).
Az egy mérteres sávot két oldsalról szépen meg lehet művelni, és ősszel, ha eljön az ideje, csak azt a területet kell megdolgozni - pl. fölásni, vagy valami hasonlót csinálni -, azt, ahol járok, nem, az fölösleges energia. A soros művelésneél meg, ha ásunk, a gyalogutat is föl kell ásni.
Szóval ágyások lesznek, azokban igyekszem majd valamiféle vegyeskultúrás módszert kialakítani, hasonlót, mint pl. az „Öngyógyító kiskert” c. könyvben van.
Az ágyásoknak valami egyszerű, de nagyszerű kerítése is lesz, amolyan vesszőfonásos valami. Egynél legalábbis kipróbálom, aztán meglátjuk.
Aztán ki kell találni, hova tegyünk egy nem túl nagy fóliát, lehet hogy két "ágyásnyi" lesz  a rövidebb oldalon - mivel nem szimmetrikusra tervezem a kertet.
Hogy miből, mennyit ültessünk, az függ a tárolókapacitásunktól - bármilyen is legyen ez, fagyasztó, verem, kamrapolc, a fagyasztót javaslom a legkevésbé, mert mi van, ha nincs áram...? - a fogyasztásunktól, a talajtól, azaz mi szereti a kertünk földjét és mi nem...
Egy irányadó, számolást segítő táblázatot találtam a neten, ennek a cikknek a végén olvasható. De az egész cikkben van néhány jó gondolat, amit érdemes átrágni
Jó készülődést!!