2013. április 11., csütörtök

Majd más megoldja helyettem...?

Több előadását is hallgattam Géczy Gábornak az utóbbi időben. Sokminden tetszik, amit hallottam tőle, persze, lehet is vitatkozni ezzel-azzal, de egy-egy próbát megérnek az ötletei, felvetései.

 Kezdetben vala... a budi. Vagy árnyékszék, vagy pottyantós wc, vagy latrina, mindegy, hogyan nevezzük. Évezredek óta működő "szerkezet", és évezredek óta elvégzi a dolgát, azaz visszajuttatja a Teremtésbe, ami oda való. A budi tartalmának ugyan az volt a sorsa, mint az istálló, baromfiól stb. hasonló eredetű tartalmának - hogy körülírjam a dolgot. Nem mindig fogom.
Miért fontos ez? Miért kell erről beszélni?
Azért, mert a Földanyácska is egy élőlény, aki - többek között - minket is táplál. Abból, hogy mit adunk vissza neki, abból tudni fogja, hogy milyen állapotban vagyunk, milyen bajaink lehetnek, és ennek megfelelően fog cselekedni, hogy a kibillent egyensúlyunkat visszaállíthassa, állíthassuk.
Ez a cselekedete lehet az, hogy lakhelyünk környékén megjelennek azok a gyógynövények, amik segyteni fognak minket abban, hogy a bajaink rendbe jöjjenek. Ezeket a növényeket lelegelik az állatok, a hatóanyagaik belekerülnek a húsukba, tejükbe, amiket elfogyasztunk, és így átkerülnek a mi szervezetünkbe. Ez egy teljesen magától működő rendszer, akár tudunk róla, akár nem, ez van. A teremtés működik. Amilyen információt mi adunk a Földanyánknak állapotunkról az ürülékünkön keresztül, annak megfelelő válaszokat fogjuk mi visszakapni őtőle, hogy táplálásunk a lehető legjobb legyen, leginkább szolgálja a mi javunkat.
Ha ezt e rendszert végiggondoltuk, akkor könnyen belátható a következő is.
Az állapotunkról a legpontosabb információt akkor adjuk vissza a Földanyánknak, ha olyan táplálékot fogyasztunk, ami együtt rezeg velünk, ami ugyanabban az energetikai rendszerben nőtt föl, ahol mi is, mert így vagyunk együttesen harmóniában. A legjobban akkor járunk, ha a táplálékunk, amit elfogyasztunk, legmesszebb egynapi járóföldről érkezik hozzánk (ez nem az egy nap alatt autóval, vonattal, repülővel megtett utat jelenti...). Ha brazil cseresznyét eszem, valamilyen információt persze az is vissza fog juttatni a teremtésbe, csak éppen az az információ az én gyógyításom szempontjából teljesen értékelhetetlen lesz, azzal a Földanyácska nem tud mit kezdeni. Abból az információból nem fogja tudni, milyen gyógynövényeket kell teremtsen nekem, nekünk oda, amit ilyen-olyan formában aztán bevihetünk a szervezetünkbe.
Géczi Gábor mesélte, hogy beszélgetett egy erdélyi füvesemberrel, aki elmondta neki, ha megy be egy faluba, látja, milyen (gyógy)növények burjánzanak a határban, abból ő már tudja, hogy mi baja van az ott élő népeknek...
Ahhoz tehát, hogy ez az információcsere folyamatos legyen, szükséges a budi. Ami ugye nem más, mint egy földbe ásott gödör, ami fölé építünk egy kis "házikót", ezzel meg is van az "adóvevő" készülék, az egész jó ha 5000 forintba belekerül napjainkban, régebben még kevesebb volt.

Aztán jött a szakember - a bajok mindig a szakember megjelenésével kezdődnek, mert a szakember mondja meg mindig, hogy a józan paraszti ész, ami működik, amióta világ a világ, miért is nem jó, és hogy lehet ezt megjavítani. Mármint az ő, a szakember módszerét használni inkább...
Esetünkben a szakember azt mondta, hogy a budi már nem korszerű, elavult, és kitalálta a csodaszerkezetet,  a vízöblítéses illemhelyet (WC). Amivel három nagy baj van: megszünteti Földanyácskánk felé a visszacsatolást, létrehoz egy problémát, amit szépen odatol valaki másnak az orra alá (szennyvíztisztítás), és ami a legnagyobb, ezzel az egész rendszerrel az ember, a civilizált, okos, fejlett, kulturált ember - beleszarik az ivóvizébe. Szó szerint. Ezt a természeti népek nem teszik, mert tudják, hogy mekkora kincs a víz. Ezt az állatok nem teszik, mert ők is tudják, mekkora kincs a víz. Mi meg... vígan... És hogy ezt minél kulturáltabban tehessük meg, építünk is hozzá jó nagy költséggel - 500 000 forint legalább - egy helyiséget.
Nincs visszacsatolás, a Földanya nem tudja, hogy az adott közösséggel minden rendben van-e vagy javítani kell-e valamit. Nem tudja, milyen gyógynövényekre van szüksége az adott családnak, településnek...
A keletkezett szennyvizet pedig jó drágán kiépített csatornarendszeren keresztül elszállítja a szakember egy tisztító telepre, ahol sokminden történik a szennyvízzel, csak épp az nem, ami a legjobb lenne. A "tisztított víz", amiben azért még mindig jócskán van ez-az, beleömlik a felszíni vizeinkbe, és felborítja azok természetes egyensúlyát, beleoldja a még benne lévő mindenféle oda nem való anyagot, amit megesznek a hala, a halakat megesszük mi... folytassam?
A "sűrűje" meg további problémákat okoz, mert azzal is kell kezdeni valamit, jó esetben talán komposztálják...
A szennyvíztisztítókkal is van egy hasonló "baj", mint a szemétszállítással. Ezeket a telepeket egy bizonyos - szűk keretek között állandó mennyiségű - szennyvízmennyiség feldolgozására tervezik, az sem jó tehát, ha túl sok a bejövő mennyiség, és az sem, ha túl kevés. Mindenképpen felborul az egyensúly (tehát ezért ágálnak az ellen, hogy az ereszcsatornákon lefolyó vizet belevezessék az emberek a közcsatornába).
A településeket beleverik irdatlan nagy költségekbe, a nyakukba raknak egy irdatlan nagy problémát, ezekbe a telpülések előbb-utóbb belerokkannak, vagy település szinten, vagy az egyes családok szintjén - víz- és csatornadíj - és mindezt azért, mert a szakember kitalálta, hogy ami sokezer évig működött, az elavult.
Megoldotta a problémát? Helyettem? persze, hogy nem...
Folytatása következik, mert van megoldás!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése