Paradicsom és paprika kísérletek

A paprikát, meg néhány paradicsomot idén úgy ültettem, hogy leástam egy kétliteres kóláspalackot a földbe, aminek a kupakját kifúrtam, az alját levágtam. (Köszönettel az ötletet adónak!!) 

A fejjel lefelé beásott palackba megy az öntözővíz, és ezek köré ültettem a palántákat. Volt közöttük "bolti" is, és volt saját nevelésű is. Az első pár alkalommal, meg amikor nagy volt a meleg, akkor kapott a palack is vizet, meg a palántatövek is, mindenesetre szépen nőnek a növénykék, a paprikák is, a paradicsomok is.

A boltiak kicsit jobban, de azok eleve nagyobbak is voltak, mint a sajátok...

Az eredmény minden esetre bíztató.

Ezzel egyidőben egy másik dolgot is kipróbáltam, ezt a netről vettem, csak kicsit alakítottam rajta, annak megfelelően, hogy mim volt nekem kéznél.

Két maradék 110-es pvc csövet beástam a földbe és megtöltöttem komposztálódóban lévő falevelekkel (ezekre tavaly ősszel tettem szert, a parkban a rendcsinálásból hoztam el egy kazalnyit). Négy-négy paradicsompalánta - saját nevelés - került mindegyik cső mellé, nem túl közel, olyan jó arasznyira a csőtől. A palánták nem voltak túl nagyok. Vizet kaptak a tövek is, de a legtöbbet a cső tartalma kapta. Mostanra szépen megnőttek a paradicsomjaim, és tele vannak virággal, már karózni kell őket. Ezek a komposztttal megturbózottak lassan le is hagyják a másik, vizespalackmellé ültetett "gyári" töveket.

Ez szintén biztató...

Jövőre is csinálok ilyet, lehet akkor több lesz a komoszt-turbós változat - mert a paradicsomot, paprikát szeretjük, legyen sok belőlük!!

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Talajtakarás - tapasztalatok

Én két csíkot (egyenként kb. 12 nm) csináltam idén.
Az egyiket kartonnal takartam csak úgy simán, lefogatam karóval, féltéglával stb. Rajta volt a csíkon kb. két hétig, akkor leszedtem, és belekerült a mag. Itt a takarás csak azt szolgáláta, hogy valamennyire nyomja a gyomokat, illetve ne nagyon engedje kikelni/kihajtani.
Ez úgy kábé bejött, de pl. az aszatot annyira nem érdekelte és a karton is jól szétment, mire leszedtem.
 

A másik csíkon fekete fólia volt, ott jobb volt a gyomelnyomás az alatt a kb. 3 hét alatt, amíg rajta volt, az aszat ugyan itt is küzdött, de sokkal kevésbé volt sikeres, szép halványsárga, törékeny hajtásai voltak. Ültetés után a még szabadon maradt részt, meg a tövek közét újra takartam kaszált fűvel - a közösségi ház udvarát kaszálták, azt hoztam el - és a takarás alól csak nagyon kevés gyom jön át (aszat és folyondár szulák, amit nálunk csak paponcnak hívnak), az is könnyen kihúzható.
Ebbe a takartan állt részbe most raktam el palántákat, enyhén nyirkos volt a föld, de a takarás felkerülése óta nem esett, így nem láttam, mit csinált volna az esővízzel, mennyire tartotta volna vissza.
Az ültetés után mindenesetre meglocsoltam a palánták tövét, illetve kapott a terület egy általános esőztető locsolást is - már csak a kísérletezés kedvéért is. Hogy lássam, hogy viselkedik a víz meg a széna.
Úgyhogy eddig jók a tapasztalatok.
Őszre a betakarítás után több csíkot veszek majd kezelés alá, szalma lesz hozzá, és találtam nem túl messze lótrágya beszerzési forrást is, örülnek, ha elhozom.

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Kísérlet...

Hirtelen felindulásból kaptunk jónéhány eperpalántát.

Mivel akitől kaptuk, is így ültette a sajátjait, így mi is eldöntöttük, kipróbáljuk: szalmabálára kerülnek a palánták.

Korábban már olvastam a szalmabála-kertészkedésről, hogy miként kell előkészíteni a bálákat, mik az előnyök, hátrányok, ésatöbbi, de most minderre "nem volt idő", mert a palánták itt voltak, el kell őket ültetni, nincs mese. Így követtük azt a módszert, amit az a barátunk is, akitől a palánták érkeztek.

Hullámkartont - dobozok - terítetem a kiszemelt helyre, ezek elnyomják a gyomokat, remélhetőleg nem fognak áttörni rajta, csak a legkitartóbbak küzdik fel magukat a felszínig - de ahhoz sok-sok erő kell majd...

Ez után jöttek a bálák, egymás mellé, szép sorban, a kötözőzsinórral fölfele. Olyan szorosan egymás mellé fektetve, amennyire csak lehet - de mivel nem teljesen síkok az oldalak, természtesen maradt ki azért egy kicsi rés. Épp volt friss zöldféle - most javarészt vérehulló fecskefű volt - ezt rászórtam a bálákra, és most következett az első "hivatalos" réteg, kb. 5 cm vastagon érett trágya. Ezt kaptam, csak el kellett menni érte a régi szeszfőzde mögé.

Erre következett kb. 5 cm föld. Ebbe került némi feketeföld - amikor az emésztőt ásták kb. 12 éve, külön rakattam a felső termőréteget, ebből bányásztam és rostáltam, mert tele volt mindenféle gyökérrel - meg többéves komposzt, jó porhanyós, ezek keverékét raktam a trágyára.

Majd jött egy jó belocsolás, kútvízzel.

Némi szikkadás után pedig bekerültek a kis palánták.

Azóta naponta legalább kétszer kap a "szerkezet" vizet - ha nem esik az eső -, a palánták jó háromnegyede szépen él és virul, amelyik még nem virul, azért azon is látszik, hogy él, csak még nem heverte ki az átültetési sokkot.

A locsolás és a trágya-szalma érintkezési felület valószínű beindította a megfelelő biológiai folyamatokat. Ezt abból is gondolom, hogy ahol esetleg kikandikál egy-két szál fecskefű, azok szépen élnek és virulnak, gyökér nélkül is. A többi zöld rész meg gondolom besegít a rendszernek.

Még kerül bele fokhagyma, fűszerpaprika, ha sikerül szereznem, akkor koktélparadicsom, meg majd még meglátjuk. a szélébe tán elfér egy-két uborka is.

Kísérletnek mindenesetre jó, ha bvalamiért mégsem válik be, nagy kár nem ér, mert egy év alatt a bálák jó eséllyel olyan állapotba kerülnek, hogy ki lehet szórni őket a kertbe, vagy rájuk lehet telepíteni egy újabb adag komposztálás-adagot, jók lesznek akkor "gyorsítónak". Bár a természetben nem kell gyorsítani semmit, legfeljebb rásegíteni egy kicsit az induláshoz...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Tavasz van, kitört a béke...

Holnap jön hozzánk egy csapat gyerek vályogházat nézni és tapasztósarat gyúrni, meg ami még belefér.
Ennek okán ma előkészítettem ezt-azt. Közben bementem a ház "régi" felébe - és a "konyhában" két füsti fecske röpdösött össze-vissza.
Lehet hogy a lépteim riasztották fel őket, nem tudom. Hirtelen nem is értettem, hogy kerültek oda, hisz minden ajtó, ablak csukva.
Aztán rájöttem, hol kerülhettek be.
Szegények mint az őrült köröztek, én meg "igyekeztem megnyugtatni őket", és kinyitottam a konyhaablakot, majd félreálltam.
Egy darabig még köröztek, komolyan féltem, hogy kifárasztják magukat, majd egyikük "észre vette" - vagy ahogy ez fecskééknél működik -, hogy nyitva az ablak, és huss, kirepült, a másik meg utánna.
Az ablakot becsuktam, és folytattam, amit akartam. Egyszer csak ott, ahol eredetileg is bejöhettek - épp abban a helyiségben voltam... -, beszáguldott egy fecske, ment egy kört, csivitelt párat, és azzal a lendülettel kirepült.
Biztos vagyok benne, hogy visszajött megköszönni, hogy kiengedtem őket...

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Vetőnaptár

Az időjárás persze befolyásolhatja, de használható segítség lehet az alábbi vetési lista, főleg a kezdőknek. A végén ott a lista forrása, lehet még ott böngészni érdekességek után.

Február 10-20. vethető
sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, ez a vöröshagyma- és fokhagymaduggatás ideje, téli sarjadékhagyma, borsó.

Február 20-28. vethető
sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, ez a vöröshagyma- és fokhagymaduggatás ideje, borsó spenót, téli sarjadékhagyma, torma-dugványtelepítés.

Március 1-10. vethető
sárgarépa, petrezselyem, metélőhagyma, borsó, fejes saláta, spenót, kapor, ez a fokhagyma- és vöröshagyma duggatás ideje.

Március 10-20. vethető
sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma mag, korai burgonya, fejes saláta, spenót, sóska, kapor, borsó.

Március 20-30. vethető
nyári retek, korai burgonya, spenót, sóska, kapor.

Április 1-10. vethető
nyári retek, spárgatök, burgonya, paprika, paradicsom, spenót, kapor, sóska.

Április 10-20. vethető
nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska.

Április 20-30. vethető
fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel, cékla, uborka, sütőtök, dinnyefélék, bab,
kukorica, kapor.

Május 1-10. vethető
uborka, bab, csemegekukorica, kapor.

Május 10-20. vethető
uborka, bab, csemegekukorica, kapor.

Május 20-30. vethető
fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka, cikória, csemegekukorica, zöldbab.

Június 1-10. vethető
fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka, csemegekukorica, zöldbab, cikória, kapor.

Június 10-20. vethető
uborka, kukorica, kapor, zöldbab.

Június 20-30. vethető
karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, zöldbab, fejes saláta, kapor.

Július 1-10. vethető
karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, kapor, fejes saláta, zöldbab.

Július 10-20. vethető
cékla, uborka, spenót, zöldbab, kapor.

Július 20-30. vethető
téli retek, ún. fojtott burgonya, spenót, kapor.

Augusztus 1-10. vethető
téli retek, ún. fojtott burgonya, spenót, kapor.

Augusztus 10-20. vethető
spenót, sóska.

Augusztus 20-30. vethető
áttelelő saláta, spenót, sóska és itt az ideje a téli sarjadékhagyma-duggatásnak.

Szeptember 1-10. vethető
áttelelő saláta, spenót, sóska és itt az ideje a téli sarjadékhagyma duggatásnak.

Szeptember 10-20. vethető
spenót, sóska.

Október 1-10. vethető
spenót.

November 1-10. vethető
sárgarépa, petrezselyem, borsó, és itt az ideje a vöröshagyma- és fokhagyma duggatásnak, torma dugványtelepítésnek.

Forrás

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

"Három nővér" kertészkedés

A kép forrása

1. Amikor itt az ideje a kukorica vetésének (nálunk már március végén, április elején is lehet ültetni, de a növényke fagyérzékenysége miatt érdemes ezt későbbre tolni, pl. május elejére) alakítsunk ki egy kb. 1m x 1m-es dombocskát. Ha többet is akarunk, a dombok közepe legalább 1,2 - 1,5 méterre legyenek egymástól. A domb tetejét lapítsuk le.

2. A dombok tetejére ültessünk 5-6 fészek kukoricát, olyan fajtát, ami szép magasra nő.

3. MIkor a kukoricanövénykék eléárték a 15-30 cm-s magasságot, a tövektől kb. 15-20 cm-nyire ültessünk 4-8 fészekbe futóbabot, lehetőleg olyant, ami szeret futni.

4. Ha már kikelt és megerősödött a bab - szóval, amikor látni, hogy életerős lesz a növény - a baboktól távol, a domb tövéhez közel ültessün k tököt (spárgatök, sütőtök stb.)

5. Ahogy nőnek a növények, a kukoricák közül a kegerősebbeket kell kiválasztani, a többit ki kell egyelni. Hasonlóan válogasuk ki a babot és a tököt is.

6. A babnak esetleg segíteni kell, hogy a kukoricára fusson fel. A tők pedig szépen betakarja a domb fennmaradó részét, így árnyékot tart, nem szárad ki a föld nagyon hamar, a növények töveit sem égeti meg a nap.

A "három nővér" igényel némi odafigyelést, jól el kell találni, mikor ültessük el az egyes növényeket, és milyen messze ültessük el őket. De az eredmény kárpótolni fog mindenért...

A képen egy ilyen Három nővér dombocska látható.

 

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!

Lassan készülődni kell...

Bár most megint kicsit téliesebbre fordult az idő - egyébiránt ilyenkor még bőven ez a normális! - az elműt évek tapasztalatai alapján nem árt elkezdeni megtervezni, mi lesz a veteményesünkben, mit fogunk vetni, palántázni...
Az első két év „félvállról” vett kertezése után az idén végre rendesen is belefoghatok. Hogy miért volt félvállas az eddigi  kertészkedés? Építkezés is folyt, ami egyszercsak több teret igényelt, mint számítottam, így a kert egy jó részét be kellett áldozni.
Az idén remélhetőleg ez már nem így fog működni.
A kert szántása még az év vége előtt megtörtént - szerintem az utolsó ilyen akció volt - és ha már olyan lesz az idő, rámegyünk a rotációs kapával, és kialakítom az ágyásokat. Hosszas gondolkodás, meg némi gyakorlati kipróbálás után úgy döntöttem, hogy nem a soros vetést/ültetést fogom alkalmazni a kertben, hanem ágyásaim lesznek.
Láttam egy számítást valahol - sajna nem emlékszem, hol, de talán sikerül felhajtani -, ami szerint adott területen több lesz a termő- és kevesebb a járófelület, ha ágyásokat csinálunk és nem sorosan ültetünk (a teljes területen, 50 cm-enként egy-egy sor kevesebb termőterület, mintha ugyanott 1 méter termőfelület 50 cm járófelület elosztást alkalmazunk).
Az egy mérteres sávot két oldsalról szépen meg lehet művelni, és ősszel, ha eljön az ideje, csak azt a területet kell megdolgozni - pl. fölásni, vagy valami hasonlót csinálni -, azt, ahol járok, nem, az fölösleges energia. A soros művelésneél meg, ha ásunk, a gyalogutat is föl kell ásni.
Szóval ágyások lesznek, azokban igyekszem majd valamiféle vegyeskultúrás módszert kialakítani, hasonlót, mint pl. az „Öngyógyító kiskert” c. könyvben van.
Az ágyásoknak valami egyszerű, de nagyszerű „kerítése” is lesz, amolyan vesszőfonásos valami. Egynél legalábbis kipróbálom, aztán meglátjuk.
Aztán ki kell találni, hova tegyünk egy nem túl nagy fóliát, lehet hogy két "ágyásnyi" lesz  a rövidebb oldalon - mivel nem szimmetrikusra tervezem a kertet.
Hogy miből, mennyit ültessünk, az függ a tárolókapacitásunktól - bármilyen is legyen ez, fagyasztó, verem, kamrapolc, a fagyasztót javaslom a legkevésbé, mert mi van, ha nincs áram...? - a fogyasztásunktól, a talajtól, azaz mi szereti a kertünk földjét és mi nem...
Egy irányadó, számolást segítő táblázatot találtam a neten, ennek a cikknek a végén olvasható. De az egész cikkben van néhány jó gondolat, amit érdemes átrágni
Jó készülődést!!

A Szer-Etet Konyha a Facebookon is ott van!